Aranyos kadarkák kóstolója
Diusztus Imre borszakíró a kadarkáról:
"A kadarka ma is azzal különül el a "francia világfajtáktól", hogy egészen más, különleges íz és aroma jellemzi. A jó kadarka mellé az igazi borértőnek nem kell odarakni egy cetlit, amin az áll: "vigyázat, ez a bor meglepően fűszeres, pedig inkább könnyűnek mondható." Azért nem kell ez a segédlet, mert a kadarka önmagában, kommentár nélkül is elegáns, kedves és különleges bor. Olyan, amiről senki sem feledkezik meg, ha egyszer már kóstolta.
Ennek a fajtának már az a körülmény kijelölte a sorsát, hogy csak fejműveléssel, azaz a talajhoz nagyon közel lehetett művelni, s hogy - különösen homokos tájakon, így az Alföldön, Tolnán, Szekszárd lábánál - a fagyok elől be kellett takarni. A kadarka szeretetet kér és szerelmet ad. A kadarka szerény bor, ellentétben a cabernet sauvignonnal, ami úri bánásmódot követel. A kadarkát épp ezért meg kell tudni szólaltatni, hellyel illik kínálni, bíztatni, de nem lenézni. A kadarkát nem szabad ostorral nevelni, azaz hagyni kell a szüreti vizsgán: feleljen a saját szavaival, a kedve szerint, a megkapott gondoskodás mértékével.
A kadarka a mi történelmünk. Ott van a bikavérekben, ott van Villány, Eger, Szekszárd és az egész Alföld sorsában, ott van a bajai és a szegedi halászlében, a pörköltekben, paprikásokban és gulyásokban, ott van a családi és baráti összejövetelekben, mert mindenhez illik, ami paprikás, tüzes és fűszeres."
(Forrás: http://elitbor.hu/oldal/A-kadarkarol)