Kékfrankosokat kóstoltunk
A bevezetőben Tibor a kékfrankos jellegzetességeiről beszélt, említve többek között a fajtára jellemző meggyes-feketeszedres ízvilágot és borsosságot. A kékfrankos a borászok számára megbízható szőlőfajtának számít, és sokoldalúan lehet felhasználni, hiszen élénk savai miatt remek rosé-alapanyag is.
Elsőként egy 2010-es bor került a poharakba a Toronyi Pincétől. A mostoha időjárás rányomta a bélyegét a borra, ami nélkülözte a fajtajegyeket, viszont lágy és könnyen iható volt. Az este folyamán később „szépítésként” egy 2011-es Toronyi kékfrankost is megkóstolhattak a résztvevők, amely bor gyümölcsösségével és határozott ánizsos-gyógynövényes ízjegyeivel viszont már mindenkit meggyőzött a borász, Toronyi György hozzáértéséről és fajta iránti szeretetéről.
Második tételként Bősz Adrián 2009-es kékfrankosa következett. A fiatal borász egy jóivású, fiatalok által is szerethető bort készített, amelyben a hordós érlelésből adódó finom és visszafogott ízek jól egészítik ki a bor könnyed gyümölcsösségét.
Prantnerék 2011-es kékfrankosa fiatal bor, amiben a meggyre emlékeztető aromák mellett a kékfrankosra jellemző kellemes fanyarság és savasság is felbukkant. 2009-es kékfrankos borukkal összehasonlítva ez a bor néhány év múlva még szebb arcát fogja mutatni.
A Sárosdi Pince 2009-es kékfrankosa meglepetéstételként került a kóstolósorba. Az igazán ízletes, fajtajelleges borban a feketeszederre emlékeztető aromák remek harmóniában voltak a hordós érlelésből adódó fűszerezettséggel, így ez a bor egy emlékezetes tétel lett minden résztvevő számára.
Póstáék 2009-es kékfrankosának alapanyaga késői szüretből származik, magas az alkoholtartalma, ez viszont jól belesimult a borba, ami összhatását tekintve szintén egy jól iható, ízletes, könnyen megszerethető tétel volt.
A Dániel Pince 2007-es évjáratú kékfrankos bora egyértelműen egy férfiasra hangolt, markáns bor, egyedi és karakteres ízjegyekkel és komoly beltartalommal.
Az este további részében válogatás kékfrankos tételek kerültek sorra. A Tűzkő birtok 2009-es 7Frankos bora különleges fűszerezettsége miatt egyedi ízvilágot hozott. Az alacsony alkoholtartalmú bor nagyon könnyen iható, ezért a hölgyvendégeknek ez tetszett a legjobban.
A Mészáros Borház háromszoros aranyérmes 2009-es Bodzási kékfrankos bora az este legelegánsabb tétele volt. A nagy formátumú, sűrű szövésű bor a késői szüret és a hosszas hordós érlelés hatására a gyümölcsösség elmélyülése mellett izgalmas kávés ízzel is gazdagodott.
Utolsó tételként a Fekete Borpince 2003-as évjáratú kékfrankos válogatás bora meglepetésként került a sorba. Sűrű, robusztus, tartalmas bor nagy ízmélységekkel, karakteres meggyes ízvilággal. A vakkóstolás során többek vélték úgy, hogy ez a bor még nincs a csúcson és jelentős érlelési potenciállal rendelkezik.
Az este folyamán vendégeink a borok mellé Stelcz-féle csípős szalámit, lángolt karajt és kolozsvári szalonnát, Lampek-féle turistaszalámit, valamint Hermán-féle natúr és ízesített félkemény sajtot kóstolhattak. Különösen nagy sikert aratott az ökológiai gazdálkodásból származó telt ízű olívabogyók kóstolója.
Februárban a fajtaborok után kékfrankos alapú házasítás borok kerülnek sorra.
