A "Schwabenzug"-projekt
A munka egy tavaly kezdődött, sokrétű együttműködés része, a projekt vezetője Szalontai Ábel, a MOME Fotográfia Tanszékének vezetője. Az Eco-Sensus a projekt támogató résztvevője, sok helyi sváb gyökerű segítő önkéntessel együtt a kapcsolatszervezésben, a munka feltételeinek megteremtésében működött közre.
Az úgynevezett "Schwabenzug", a német (sváb) udvari letelepítés 2012-ben tartott 300 éves évfordulója a képzőművészek figyelmét is ráirányította. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) két oktatója 2012-ben meghívást kapott, hogy a Baden-Württemberg tartományban lévő, a témához kapcsolódó helyszíneket és az ott található, kutatható forrásokat megismerje. A MOME Fotográfia Tanszékének hallgatói és a stuttgarti Staatliche Akademie der Bildenden Künste (SABK) Vizuális Kommunikáció Tanszékének hallgatói két éve épülő kétoldalú együttműködésében megfogalmazódott az a szándék, hogy a közös Duna menti kulturális értékeket újrateremtsék.
Az egyetemek közötti együttműködés következő lépése a Stuttgarti Balassi Intézet által októberben rendezendő kiállítás lesz. A kiállítás tematikáját Magyarország sváb hagyományokban gazdag és kiemelkedő térsége, a szekszárdi régió határozza meg. Az itt található, megőrzött életformák sokszínűsége és annak vizuális dokumentációja és narratívája párbeszédet teremt a különböző kultúrák és generációk között. Ezt a dialógust nyitja meg a Stuttgartban rendezett októberi bemutató, aminek anyagát a MOME és a SABK hallgatói közösen hoznak létre 2013 május és augusztus között.
A közép- és hosszútávú cél egy olyan kutatható digitális és analóg archívum létrehozása, amely az elmúlt több mint háromszáz év történelmének, dokumentumainak felhasználása mellett az új generációk számára érthető formában és a látóterüket kiszélesítve kíván támpontokat nyújtani a kulturális azonosságok és különbségek megismeréséhez és megértéséhez.
Szalontai Ábel tervei szerint hosszú távon a MOME és a SABK hallgatóinak munkája a Duna-menti államok évszázados hagyományait sikeresen integrálja a hétköznapok különböző szinten folyó diskurzusába.
A projekt sok izgalmas kérdést vet fel, például, hogy a globalizáció mentén mennyire maradt erős a sváb/német/magyar identitás a vizsgált településeken (Mecseknádasd, Ófalu, Óbánya, Bonyhád, Szekszárd, Mőcsény). Érdekes lehet, hogy a kommunikáció és a technika gyors fejlődése vajon a német-magyar kapcsolat és identitásért vagy éppen ezek ellen tett? Létezik-e olyan állapot, ahol a technikai fejlődés hasznát és a nemzeti azonosságtudat többlettartalmát egyszerre látjuk vagy ezek egymással ellentétes rendezők.
A Szekszárdon és környékén töltött egy hét alatt analóg és digitális fotók, filmek, interjúk készültek. Nagy szeretettel várjuk az októberi stuttgarti kiállítás anyagát és aztán a folytatást!