Válogatás borokat kóstoltunk
Az est első részében rövid bevezetőben szó esett arról, hogy mi különbözteti meg a minőségi boroktól a válogatásokat. A világ ismert borvidékein, így Bordeaux-ban, Burgundiában vagy Toscanában a borászok egy évjáratból általában kétféle bort készítenek: egy alap és egy válogatás tételt. A szekszárdi borvidéken jellemzően a válogatás megnevezés dűlő- vagy hordószelektált borokat jelent, melyekhez jellemzően jobb minőség és magasabb ár társul.
A poharakba elsőként kitöltött 2011-es évjáratú Szeleshát kékfrankos rosé válogatás bor elegáns, összetett, gyümölcsös ízvilága különösen a társaság hölgytagjainak tetszését nyerte el. Az egyéves rosé bor a „fáradtság” legkisebb jelét sem mutatta. A második tétel Bősz Adrián kadarka bora volt, amelynek az alapanyagát a bátai Cenege-dűlőben szedett szőlő adta. A könnyed, lágy, igazán jól iható bor a kadarkás fajtajegyeket a színén kívül nem mutatta, viszont egy könnyed ételnek vagy beszélgetésnek remek kísérője lehet.
Ezután az est egyik meglepetésbora került a poharakba. A társaságban több gyakorlott borértő is volt, akik zweigeltes fajtajegyeket véltek felfedezni a borban, helyesen: Fekete Mihály 2009-es zweigeltjét kóstolták. A lágy, harmonikus bor az este egyik kiemelkedő tétele volt, amit mutat az is, hogy a borsor végén közkívánatra visszakóstolásképpen egy újabb palackot nyitottunk.
A sorban ezt követően két kékfrankos következett, ezalatt pedig a helyi sajtokból és húsokból összeállított több tálcányi hidegtál is megérkezett, kenyérrel együtt. A húsok közül a Lampek-féle húsoshurka és Stelczék téliszalámija fogyott a leggyorsabban.
A negyedik tétel Sebestyén Csaba 2007-es kékfrankosa volt, amit a Merfelsz Pince 2009-es bora követett. Érdekes volt összehasonlítani, hogy a két bor mennyire eltérő stílust képviselt: Csaba inkább a hosszabb hordós érlelésre helyezte a hangsúlyt, emiatt a szőlő fajtajellege háttérbe szorult a kávés, vaníliás ízjegyek mellett, míg Merfelszék szűretlen bora inkább a kékfrankos gyümölcsös karakterét helyezte előtérbe.
A kárpát-medencei szőlőfajták után az ún. francia világfajták kóstolására tértünk át. Németh Jánosék Syrah bora szépen hozta a fajtára jellemző erdei bogyós gyümölcsös karaktereket, és a jelenlévők megegyeztek abban is, hogy ez a tartalmas 
bor nagy érési potenciállal rendelkezik. A sorban Mészárosék Hidaspetre nevű bora következett, amely egy cabernet franc válogatás. A bor egyhangúan az est legjobb tételének választották: elegáns, hibátlan bor. Végül pedig egy újabb meglepetésbor „vakkóstolója” következett, ami nem volt más, mint Halmosi József sokszoros aranyérmes Négykezes merlot válogatása. Ezután a vendégek egymással beszélgetve ki-ki a megmaradt palackokból kóstolhatta újra a borokat, Ági jóvoltából és a résztvevők nagy örömére pedig újabb hidegtálak is érkeztek.
Vendégeink elmondása szerint az este nagyon tartalmas és tanulságos volt, és szívesen jönnek el legközelebb is hozzánk.
A következő tematikus borkóstolónak már megvan az időpontja és a témája is:
január 20-án vasárnap este alap kékfrankos borokat fogunk megkóstolni.
A férőhelyek korlátozott száma miatt ajánlott mielőbb jelentkezni.